A cink véd a betegségektől és még a sejtek DNS-étől is

- de ezt a dúsítással érik el?

Még egy kis cinkhiány is rossz emésztést, fertőzést, bőrproblémákat és fáradtságot okozhat - és sok más betegség is kialakulhat az idő múlásával. Egy új tanulmány azt mutatja, hogy a napi 4 mg extra cinket tartalmazó étrend erősítheti a sejt DNS-ét és megvédi a testet. 4 mg cink az a mennyiség, amelyet hiányhiányos tünetekkel szenvedők fogyaszthatnak a cinkdúsított búzából és rizsből.
A cink minden sejtben jelen van, ahol a létfontosságú nyomelem mintegy 300 enzimatikus folyamatot segít kontrollálni, amelyek fontosak a termékenység, a gyermekkori növekedés, az anyagcsere folyamatok, az idegrendszer, az immunrendszer, a sebgyógyulás és számos egyéb folyamat szempontjából. Ezért fontos, hogy elegendő mennyiségű cinket fogyasszunk naponta.Antioxidáns hiány

Egy új tanulmány, amelyet az American Journal of Clinical Nutrition publikált, azt mutatja, hogy a napi cinkbevitel kismértékű növekedése is csökkentheti az oxidatív stresszt és a sejt DNS károsodását. Az oxidatív stresszt a sejteket megtámadó szabad gyökök okozzák. A szabad gyökök mennyisége a normális expozíció eredményeként növekszik, az öregedési folyamatok, a mérgezések, a dohányfogyasztás és a sugárzás következtében. Egyetlen természetes védekezésünk a szabad gyökökkel szemben a különböző típusú antioxidánsok - a cink az egyik legfontosabb. Az új tanulmány szerint a cink a sejt DNS károsodását is helyrehozza.
Mivel a cink ellensúlyozza az oxidatív stresszt, segít az ekcémában, a cukorbetegségben, a szív- és érrendszeri megbetegedésekben, a rákban és számos más betegségben fellépő gyulladás leküzdésében.

A kiegyensúlyozatlan étrendű embereknek, valamint a vegánoknak, vegetáriánusoknak és időseknek nagy gondot kell fordítaniuk arra, hogy elegendő cinket kapjanak.

Még az apró változtatások is nagy különbségeket mutatnak

A tanulmány vezetője, Jane King szerint pozitív meglepő, hogy a cinkbevitel apró változásai is ekkora hatással lehetnek a sejtek egészségére és számos anyagcsere-folyamatra. Ezek az eredmények új stratégiákat igényelnek a cink egészségünkre gyakorolt hatásának mérésére. Ezenkívül meg kell vizsgálni, hogy mely területeken lehet megakadályozni a cinkhiányt dúsított élelmiszerek alkalmazásával, mivel ez a hiány globális probléma.

A cinkhiány széles körben elterjedt

Világszerte sok embernek kiegyensúlyozatlan étrendje van magas finomított szénhidráttartalommal, például fehér rizzsel, fehér liszttel vagy kukoricával. Ezek az ételek főleg üres kalóriákat tartalmaznak, és nem tudnak vitaminokat és ásványi anyagokat, például cinket biztosítani, amelyek számtalan enzimatikus folyamathoz szükségesek.
Az állati fehérje hiánya, a magas kalciumbevitel, az időskor, az alkoholfogyasztás, a lisztérzékenység (glutén intolerancia), a hasmenés, a diuretikumok, a fogamzásgátló tabletták és az antibiotikumok hosszú távú alkalmazása szintén cinkhiányhoz vezethet.

Idős emberek, cinkhiány és az öregedés jelei

Idősebb embereknek általában problémái vannak a cink felszívódásában. A kiegyensúlyozatlan étrend és a vízhajtók használata növeli a cinkhiányt, amelyről kiderült, hogy felgyorsítja az öregedési folyamatot.

A kutatók mérik a cink DNS károsodásra gyakorolt hatását

Mivel a test minden sejtjének szüksége van cinkre számos enzimatikus folyamathoz, valamint a DNS károsodása és gyulladása elleni védelemhez, a tápanyag fontos szerepet játszik az emberi egészségben. A tudósok ezeket a mechanizmusokat szerették volna alaposabban megvizsgálni egy randomizált, kontrollált vizsgálat során.
King és kutatócsoportja a sérült sejt DNS-szálak megszámlálásával hat héten keresztül mérte a cink emberi anyagcserére gyakorolt hatását. A tudósok egy speciális DNS-károsító paraméter segítségével vizsgálták a cink egészségre gyakorolt hatását. Ez a gyakorlat teljesen új és eltér a korábbi módszerektől, amelyek általában a vér cinkszintjét mérték.

Élelmiszer-dúsítás, egészségesebb étrend vagy táplálék-kiegészítők?

Janet King és kutatócsoportja szerint a tanulmány eredményei relevánsak a hiánytünetek kezelésére szánt élelmiszerek tervezésében és fejlesztésében. King az élelmiszer-dúsítást következetes, hosszú távú stratégiának tekinti a cinkhiány megelőzésére. Azonban a világ azon részén, ahol kiváló minőségű élelmiszerekhez jutunk, kiegyensúlyozott étrenden keresztül elegendő cinket tudunk szerezni finomítatlan ételekkel, amelyek más tápanyagokat is tartalmaznak. A veszélyeztetett emberek a cinkhiányt is megelőzhetik, ha minden nap cinktartalmú étrend-kiegészítőt szednek.

A szubklinikai cinkhiány nagyon rövid idő alatt jelentkezhet

A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) kutatócsoportja sertésekkel végzett vizsgálatot végzett, amelynek során a kutatók be tudták mutatni, hogy még egy kis cinkhiány is nagyon rövid idő alatt károsíthatja az emésztőrendszert, és ezáltal károsíthatja az egyéb testi funkciókat.
Bár a klinikai cinkhiány ritka emberben és állatban, a rövid távú cinkhiány (más néven szubklinikai cinkhiány) a vártnál gyakoribb - ezt a problémát meg kell oldani.

A cinkszint mérése

Mivel az emberek számára a legegyszerűbb az állati eredetű élelmiszerek révén megkapni a cinket, sok szakértő javasolja a vegánoknak, vegetáriánusoknak és időseknek a cinkszintjének mérését. Ezen túlmenően az időseknek általában problémái vannak a cink felszívódásában, ezért lehet alulkínálat, annak ellenére, hogy elegendő mennyiségű tápanyagot táplálnak az étrenden keresztül.
A cink szintjének mérése a vérplazmában olcsó teszt, amely egyre népszerűbb. Ha cinkhiányt észlelnek, a betegnek cink-kiegészítőket írnak fel, a hiány súlyosságától és a beteg étrendjétől függően. A cinkhiány kezelésénél fontos folytatni a pótlást akkor is, ha a cinkszint normalizálódott, mivel a cink elsősorban a véráramon kívül található.

Gyermekkórház és Oaklandi Kutatóközpont. A biológiailag erősített növényekben előforduló szinten elfogyasztott cink csökkenti a DNS „kopását”. ScienceDaily 2017

Daniel Brugger és mtsai. A szubklinikai cinkhiány rontja a hasnyálmirigy emésztési enzim aktivitását és az elválasztott sertések emésztési képességét. British Journal of Nutrition 2016