airliners.de

ketyegő
alanyok
repülőgépek+
menedzsment
politika
környezet
Törvény
Légi teherszállítás

A műanyagok egyre népszerűbbek a repülőgépiparban - állítja a Krüger Aviation beszállító. Az A350-be még mindig telepített szénszálak viszont aligha jelentenek problémát. Mivel a műanyagnak vannak előnyei.

A műanyag egyre inkább felváltja a hagyományos építőanyagokat a repülőgépiparban. "Ki gondolta volna, hogy az Airbus éppen egy repülőgép törzsének fém helyett hőre lágyuló műanyagból történő gyártásáért vitatkozik" - kérdezi a Krüger Aviation szállító vezetője, Nils Stoll az airliners.de-nek adott interjúban a Hamburg Aviation Plasztikai Repülési Konferenciája alkalmából. Az elmúlt években a szénszál jelentette volna a legfontosabb kérdést - de az A350-ben használt anyag nem ragadhatott meg.

A Krüger Aviation termékeket gyakran telepítik az Airbus A320, A350 és A380 repülőgépekre. Stoll szerint a 3D nyomtatási folyamat olyan alkatrészei, mint az oxigéntartályok, amelyekben az oxigéngenerátorok találhatók és amelyekből a maszkok kiesnek, különösen innovatívak.

"Gondolkodás fémben és titánban"

Nem csak az utastérben látható részek, mint például az ülőlapok, tükrök, világító elemek és a felső rekeszek, már régóta műanyagból készülnek, de a szerkezeti elemek is cserélhetők velük. Itt kell megemlíteni a Quadrant gyártót is, amely műanyagból készült WC-hez gyárt szerkezeti alkatrészeket és teljes felfüggesztéseket.

Eddig a repülőgépgyártás "továbbra is inkább a fém és a titán, és nem a műanyag szempontjából gondolkodik" - bírálja Stoll. De sok új "műanyag van a folyamatban, amely helyettesítheti a fémigényeket". Mivel a műanyagok elképzelhetetlen lehetőségeket kínálnak: Vannak olyan anyagok, amelyek a Skydrol és más olajok hatására 400 fokon léteznek. Az iparág látná ezeket az előnyöket, így a fejlődés fokozatosan ebbe az irányba halad: "Most a fő repülőgépgyártóknál vannak műanyag fő vevők, amire öt évvel ezelőtt még nem volt példa."

A Finnair északi fény-forgatókönyve

A repülőgépfülke, mint az utasok jólétének helyszíne, és különösen az egyéni világítás, mint érzelemerősítő és a légitársaság hívókártyája (gondoljunk csak az északi fény-forgatókönyvre a Finnair A350-es változatában) azt mutatja, hogy folyamatosan növekszik az átlátszó és jó minőségű műanyagok iránti igény. Stoll jövőképe: "Ahol a műanyagot homlokzatként használják, a jövőben a teherhordó funkciót is feltérképezi."

A súlycsökkentés már nem a fő oka annak, hogy a műanyagot repülőgépgyártásban használják. Inkább egyre inkább arról van szó, hogy a műanyag használatának pozitív hatása van, különösen a költségoldalon: Például a műanyagból készült alkatrészek lényegesen kevésbé karbantartóak, mert - ellentétben fémhez - gyakran nem kell kenni.

Az alkatrészek gyártása bizonyos esetekben olcsóbb is. És ha a műanyagok több (teherbíró) tulajdonsággal is rendelkeznek, akkor kevesebb szállítóra van szükség. A Stoll szerint az olyan nagy gyártók, mint az Airbus és a Boeing, a kiadások csökkentését szorgalmazzák a repülőgépgyártásban, és 30 százalékkal kevesebb költséget szeretnének. "Ez arra utal, hogy a műanyag csak most kezdte meg diadalmas fejlődését. A jövő műanyag!"