ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az emberi jogok megsértése miatti európai szankciórendszerről

Válassza ki a dokumentum nyelvét:

bg - български
es - español
cs - čeština
da - dansk
tól - Deutsch
és - eesti keel
el - ελληνικά
hu - angol
fr - francia (kiválasztva)
ga - Gaeilge
hr - hrvatski
it - italiano
lv - latviešu valoda
lt - lietuvių kalba
hu - magyar
mt - Malti
nl - Nederlands
pl - polski
pt - português
ro - română
sk - slovenčina
sl - slovenščina
fi - suomi
sv - svenska

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének nyilatkozata nyomán terjesztették elő

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdésével összhangban

az emberi jogok megsértése miatti európai szankciórendszerről

Laima Liucija Andrikienė, Sandra Kalniete, Esther de Lange, Cristian Dan Preda, David McAllister, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Dubravka Šuica, Elmar Brok, Lorenzo Cesa, Michael Gahler, Tunne Kelam, Eduard Kukan, Jaromír Štětina, Fern

a PPE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az emberi jogok megsértése esetén alkalmazandó európai szankciórendszerről

Az Európai Parlament,

- tekintettel korábbi állásfoglalásaira, amely uniós szintű mechanizmus felállítását sürgeti az emberi jogok súlyos megsértésében érintett személyek elleni célzott szankciók kivetésére, és különösen a Tanácshoz intézett, a közös álláspont elfogadásáról szóló, 2014. április 2-i ajánlására a Szergej Magnyickij-ügyben érintett orosz tisztviselők vízumkiadásának korlátozása [1],

- tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a csecsenföldi helyzetről és Oyoub Titiev ügyéről szóló, 2019. február 14-i nyilatkozatára,

- tekintettel az Európai Unió és Oroszország közötti politikai kapcsolatok jelenlegi állásáról szóló, 2019. március 12-i állásfoglalására [2],

- tekintettel az emberi jogok és a demokrácia világáról, valamint az Európai Unió e téren folytatott politikájáról szóló 2017. évi éves jelentésről szóló, 2018. december 12-i állásfoglalására [3],

- tekintettel a korrupcióról és az emberi jogokról a harmadik országokban 2017. szeptember 13-i állásfoglalására [4],

- tekintettel az úgynevezett „ISIL/Daesh” csoport által a vallási kisebbségek szisztematikus mészárlásáról szóló, 2016. február 4-i állásfoglalására [5],

- tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Jogi és Emberi Jogi Bizottságának 2018. október 30-i, „A büntetlenség elleni küzdelem célzott szankciók elfogadása révén a Szergej Magnitsky-ügyben és hasonló helyzetekben” című jelentésére.,

- tekintettel a korlátozó intézkedések végrehajtására és értékelésére vonatkozó, a Tanács által 2003-ban elfogadott, 2005-ben, 2009-ben, 2012-ben és 2017-ben felülvizsgált és aktualizált iránymutatásokra,

- tekintettel a Bizottság alelnökének, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Unió nevében az emberi jogok napján 2018. december 10-én tett nyilatkozatára,

- tekintettel a Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek az Unió állapotáról szóló, 2018. szeptember 12-i beszédében tett nyilatkozatára, amelyben azt javasolja, hogy a tagállamok minősített többséggel szavazzanak az Unió KKBP egyes területein, különösen az emberi jogok megsértésére adott kollektív válaszadásra és hatékony szankciók alkalmazására,

- tekintettel az "Egyének elleni súlyos emberi jogi jogsértések miatt elkövetett célzott szankciók - hatása, tendenciái és kilátásai uniós szinten" című tanulmányára (Célzott szankciók az egyénekkel szemben az emberi jogok súlyos megsértése miatt - következmények, tendenciák és kilátások uniós szinten), 2018 áprilisában jelent meg,

- tekintettel az emberi jogok megsértése esetén a belépés betiltásának európai bizottságának felállítására vonatkozó, 2018. november 14-i javaslatra,

- tekintettel a holland kormány európai szintű emberi jogi szankciórendszerre vonatkozó javaslatára,

- tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címének 2. fejezetére a KKBP keretében történő szankciók elfogadásáról,

- tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) harmadik országokkal vagy természetes személyekkel, csoportokkal vagy nem állami szervezetekkel szembeni szankciók elfogadásáról szóló 215. cikkére,

- tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a szankciók a KKBP alapvető eszközei; mivel a szankciók az elmúlt 20 évben az Unió külkapcsolati eszköztárának szerves részévé váltak, és jelenleg 34 országgal szemben több mint 40 különböző korlátozó intézkedés van érvényben; mivel a becslések szerint az egyes országokkal szembeni szankciók kétharmadát az emberi jogok és a demokratikus célok támogatására vezették be;

B. mivel a szankciók célja az érintett személyek vagy szervezetek politikájának vagy magatartásának megváltoztatása a KKBP célkitűzéseinek előmozdítása érdekében; hogy a KKBP céljai között szerepel a demokrácia, a jogállamiság fejlesztése és megerősítése, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása.

C. mivel az intézkedéseket úgy tervezték meg, hogy minimalizálják azokat a negatív következményeket, akik nem felelősek a szankciók elfogadásához vezető politikákért vagy cselekvésekért, különös tekintettel a helyi polgári lakosságra és a az érintett országgal;

D. mivel az Unió által elfogadott valamennyi szankció teljes mértékben megfelel a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeknek, beleértve az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat is; a szankciókat rendszeresen felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy hozzájáruljanak a rájuk kitűzött célhoz;

E. mivel az állami magatartás megváltoztatását célzó országspecifikus szankciók mellett az Unió a közelmúltban korlátozó intézkedéseket vezetett be a vegyi fegyverek és a számítógépes támadások elterjedése és használata, valamint a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló egyedi intézkedésekkel;

F. mivel Észtország, Lettország, Litvánia, az Egyesült Királyság, Kanada és az Egyesült Államok „Magnitsky” törvényeket fogadott el, amelyek lehetővé teszik kormányaik számára, hogy célzott szankciókat vezessenek be, például vízum tilalmat és vagyon befagyasztását az elkövetők és az emberi jogok súlyos megsértésének kedvezményezettjei ellen; mivel az Európai Parlament többször is felszólított egy globális uniós emberi jogi szankciórendszer (eredetileg az Unió "Globális Magnitsky-listája" néven is) létrehozására;

G. mivel a hatályos „Magnitsky” törvények nem korlátozódnak bizonyos országokból származó vagy bizonyos bűncselekményekben érintett személyekre, hanem a súlyos emberi jogi jogsértések minden elkövetőjére vonatkoznak, akik büntetlenséget élveznek;

H. mivel egyes nemzeti bűnüldöző szervek nem tudták bíróság elé állítani a bűncselekmények elkövetőit; hogy egy ilyen célzott és megfelelően végrehajtott szankciókat előíró európai Magnitsky-törvény nagyon hatékony lenne ilyen esetekben;

I. mivel 2018 novemberében a holland kormány megbeszélést indított az Unió tagállamai között arról a politikai célszerűségről, hogy célzott szankciókat alakítsanak ki az emberi jogok területén az Uniónál; hogy az előzetes megbeszélések a tanácsi munkacsoport szintjén folytatódnak;

1. határozottan elítéli mindenhol az emberi jogok megsértését; felhívja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy a jelenlegi törvényhozás lejárta előtt terjesszenek elő egy európai Magnitsky-törvényt, amely lehetővé tenné a vízumtilalmak és a célzott szankciók, például az eszközök befagyasztását és a földjogokat, az Unió területén a hivatalos feladataik ellátása során eljáró tisztviselőkkel vagy személyekkel, állami és nem állami szereplőkkel, valamint az emberi jogok súlyos megsértéséért felelős szervezetekkel szemben;

2. a vallási és etnikai kisebbségek elleni üldözéseket, atrocitásokat és nemzetközi bűncselekményeket háborús és emberiség elleni bűncselekményeknek tekinti; Hangsúlyozza, hogy bíróság elé kell állítani azokat, akik etnikai vagy vallási okokból követnek el vagy szándékosan próbálnak ilyen atrocitásokat elkövetni, kezdeményezik, megtervezik és ösztönzik gyakorlataikat, bűnrészesek vagy támogatják az ilyen cselekedeteket;

3. hangsúlyozza az azonnali szankciók listájának fontosságát az európai Magnitsky-törvény hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében; felhívja a Tanácsot, hogy haladéktalanul folytassa munkáját ebben az ügyben; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek fontos szerepe van ennek a jövőbeni rendszernek a nyomon követésében, különösen a listára történő felvétel kritériumainak meghatározása és a listák módosítása tekintetében;

4. szilárd meggyőződése, hogy egy ilyen rendszer hasznos módon kiegészíti az emberi jogok és a külpolitika területén létező különféle uniós eszközöket, és megerősíti az Unió szerepét az emberi jogok globális szereplőjeként, különösen a büntetlenség elleni küzdelemben és a támogatás a jogsértések áldozatainak és az emberi jogok védelmezőinek az egész világon;

5. hangsúlyozza, hogy a rezsimnek lehetővé kell tennie olyan korlátozó intézkedések meghozatalát, mint például az eszközök befagyasztása vagy az Unióba történő belépés tilalma, olyan személyekkel vagy szervezetekkel szemben, akik súlyos emberi jogi jogsértéseket terveztek, szerveztek vagy követtek el, vagy akik részt vettek, finanszíroztak vagy hozzájárult az ilyen cselekvésekhez; ezért kéri a jogsértések mértékének egyértelmű meghatározását a jelenlegi helyzet orvoslása érdekében;

6. ragaszkodik ahhoz, hogy a természetes vagy jogi személyek jegyzékbe vételével vagy törlésével kapcsolatos döntések világos és pontos kritériumokon alapuljanak, és közvetlenül kapcsolódjanak az elkövetett bűncselekményhez a szigorú bírósági ellenőrzés garantálása érdekében;

7. hangsúlyozza, hogy a szankciókat minden tagállamnak következetesen és egységesen kell alkalmaznia; felhívja a tagállamokat, hogy működjenek együtt a megcélozni kívánt személyek azonosításában, különösen a megfelelő uniós mechanizmusok felhasználásával, valamint a szankciólistákon szereplőkkel kapcsolatos információk megosztásával és azok okaival kapcsolatban, amelyek alapján megalapozott okuk van feltételezni, hogy ezek az emberek felelősek súlyos az emberi jogok megsértése; hangsúlyozza, hogy a migrációs áramlásokból profitáló embercsempészeket ilyen rendszernek kell megbüntetnie;

8. üdvözli a Bizottság elnökének arra irányuló javaslatát, hogy a KKBP egyes területein - ideértve az emberi jogokat is - a Tanács döntéshozatali folyamata többé ne kerüljön egyhangúságra; úgy véli, hogy ez a döntéshozatali eljárás alkalmazható az új szankciórendszerre;

9. felhívja az összes tagállamot, hogy biztosítsák a jogi és természetes személyekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló tanácsi határozatok maradéktalan betartását, különös tekintettel a listán szereplő személyek vagyonának befagyasztására és a területükre történő belépés korlátozására az emberi jogok megsértése miatt;

10. hangsúlyozza, hogy a súlyos emberi jogi jogsértések elkövetőinek nemzeti vagy nemzetközi bíróságokon történő büntetőeljárásának továbbra is az Unió és tagállamai által a „büntetlenség elleni küzdelem érdekében tett minden erőfeszítés elsődleges céljának kell maradnia; felhívja a Tanácsot, hogy a transznacionális támadásokat vonja be a szankciórendszer hatálya alá;

11. felhívja a Bizottságot, hogy ossza meg a megfelelő forrásokat és hatásköröket a rendszer alkalmazásának ellenőrzéséhez és nyomon követéséhez, amint létrejön, és különös figyelmet fordítson a feketelistán szereplő nyilvántartásokkal kapcsolatos nyilvános kommunikációra, mind az Unión belül és az érintett országokban;

12. támogatja a civil társadalmi aktivisták ilyen rendszer létrehozására irányuló erőfeszítéseit, és ösztönzi az esetleges EU-szintű független tanácsadó bizottság létrehozására irányuló javaslat vitáját;

13. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a az ENSZ-hez, valamint az Európa Tanács főtitkárához.

[1] HL C 408., 2017.11.30., 1. o. 43.

[2] Az ezen a napon elfogadott szövegek, P8_TA (2019) 0157.