EB: Három országnak kellett volna elfogadnia menedékkérőket

Frissítve: 2020.02.04 - 14:11

Az Európai Bíróság menekültválságban hozott ítélete után Lengyelország, Magyarország és Csehország elutasításával megsértette az uniós jogot. Fotó: Socrates Baltagiannis/dpa

Ez mindenekelőtt a szolidaritás jele volt: a menekültválság csúcspontja alatt az EU-államok, Görögország és Olaszország úgy döntöttek, hogy menedékkérőket elvisznek. Három ország azonban nem vett részt - és az EB most elítélte őket.

Luxemburg (dpa) - A menedékkérők elosztásáról folytatott egyéves vitában Lengyelország, Magyarország és Csehország súlyos vereséget szenvedett az Európai Bíróságon.

A luxemburgi bírák csütörtöki ítélete után a három közép-európai ország nem volt hajlandó megtagadni menedékkérők befogadását Olaszországból és Görögországból a menekültválság idején. Ez megsértette volna az uniós jogot (C-715/17., C-718/17. És C-719/17. Sz. Ügy).

HOGY ÉVEK RÉGI KEZDETE

Olaszországot és Görögországot különösen erősen sújtotta a menedékkérők rohanása 2015-ben. Ezért az uniós államok két többségi határozatban úgy döntöttek, hogy akár 160 000 menedékkérőt is áthelyeznek a két országból. Magyarország, Lengyelország és Csehország azonban kitartóan elutasította a határozatok végrehajtását - bár az EB később megerősítette jogszerűségüket.

Magyarország és Lengyelország a döntések alapján egyetlen menedékkérőt sem fogadott el, a Cseh Köztársaság tizenkettőt. Ezért az EU Bizottság beperelte a három országot. A programok most véget értek, és az EU Bizottság szerint valójában csak alig 35 000 embert telepítettek át. Az EU migrációs politikájáról folytatott vita azonban továbbra is változatlan.

Lengyelország és Magyarország azzal érvelt, hogy az áttelepítés veszélyeztetné a nemzetbiztonságot és a közrendet. A legfelsőbb uniós bírák most világossá tették, hogy a két ország ezen az alapon nem utasíthatja el az összes menedékkérőt. Ehelyett minden esetet külön-külön kellett volna megvizsgálni.

Az EB ellentmondott annak a cseh érvnek is, miszerint a mechanizmus nem működik. A felelősség egyoldalú kikerülésével azonban aláásnák a szolidaritás célját és a döntések kötelező jellegét. A döntések Cseh Köztársaságra a végükig érvényesek voltak - függetlenül attól, hogy Prága milyen egyéb segítséget nyújtana Görögországnak és Olaszországnak.

A három ország egyike sem tulajdonít jelentőséget az ítéletnek. Andrej Babis cseh miniszterelnök a CTK ügynökségnek azt mondta: "Lehet, hogy elvesztettük ezt a jogi csatát, de ez nem fontos." Döntő fontosságú, "hogy nem fogadunk be migránsokat, és hogy a kvótaprojekt időközben megszűnt - elsősorban nekünk köszönhetően".

A lengyel és a magyar kormány szempontjából a döntésnek nincs következménye. A 2015-ös EU-határozatok lejártak, ezért azok végrehajtása már nem lehetséges - mondta Piotr Müller, a PAP hírügynökség lengyel kormányszóvivője. Az MTI hírügynökség szerint Varga Judit magyar igazságügyi miniszter elmondta: "Az ítéletnek nincs további következménye". Magyarországnak nincs kötelezettsége menedékkérők befogadására.

Széles beleegyezés - szinte mindenkitől

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor fontos ítéletről beszélt. Noha a múlthoz kapcsolódik, orientációt ad a jövőre nézve. "A bíróság nagyon világos a tagállamok felelősségével kapcsolatban." Nem kommentálta az uniós hatóság további lépéseit.

Az ítélet a pártok határain túl is sok jóváhagyást kapott - az AfD kivételével. Erik Marquardt, a zöld EP-képviselő például azt mondta: "Jó, hogy az Európai Bíróság egyértelművé teszi, hogy az európai szolidaritás elutasítása sérti az uniós szabályokat." Cornelia Ernst (bal oldalon) "egyértelmű és helyes jelzésről beszélt a szélsőjobboldali kormányok irányába Lengyelországban és Magyarországon". Lena Dupont, a CDU uniós képviselője pedig azt mondta: "A 2015-ös helyzethez kapcsolódó ítélet logikus és világossá teszi, hogy az európai szolidaritás alapvetően nem egyirányú utca."

Beatrix von Storch, az AfD politikusa ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a döntés azt mutatja, hogy meg kell erősíteni a nemzeti szuverenitást az EU-ban.

AZ EU ÉS A MEGHATÁROZÁSI REFORM

Évek óta egyértelmű: meg kell reformálni az EU menekültügyi és migrációs politikáját. És évek óta alig történt előrelépés. Az olyan államok, mint Görögország és Olaszország a déli külső határokon, meg akarják változtatni az úgynevezett dublini szabályokat. Eszerint a menedékjog iránti kérelemért általában az az állam felelős, amelyen a védelmet kérő személy először betette lábát Európába.

Az olyan országok, mint Magyarország, Lengyelország, Csehország és Ausztria azonban szigorúan elutasítják a menedékkérők kötelező újraelosztását. Húsvét után az EU Bizottság egy új "migrációs paktumot" akar bemutatni. Az összes állam számára kötelező kvóta már nem játszhat szerepet - a közép-európaiak hajthatatlan hozzáállása miatt is. Ehelyett valószínűleg a szolidaritás más formáinak engedélyezéséről lesz szó, például készpénzfizetésekről vagy segélyáruk szállításáról.