AZ IGAZSÁG

A múlt század nyolcvanas éveinek elején egy fiatal könyvtáros csatlakozott az antropozófia munkacsoportunkhoz azzal a kérdéssel: Miben áll valójában az antropozófia?

betegségek

Személy szerint ezt a kérdést kényelmetlenül tapasztaltam, mert egyszerűen nem voltam felkészülve arra, hogy megismerjek egy olyan embert, aki minden erejével arra törekedett, hogy az antropozófiát egyetlen, végső igazságra rögzítse. Időközben e kérdés miatt sok olyan szövegrészletet észleltem Rudolf Steiner írásaiban és előadásaiban, amelyek figyelmeztetnek az igazság fogalmának bármilyen módon történő meghatározására, amíg az ARISTOTELES "Metafizika" című könyve alapján megtudtam a fogalom magyarázatát. A "filozófia", mint "az igazság szeretete" kezdi megérteni, hogy miért nem beszélhetünk igazságról egy definíció értelmében, hanem csak azt, amit ARISTOTLE valójában kipróbált a "metafizika" című könyvében, hogy gondolkodni kell a körülményekről amit követni kell az igazság után. Maga az igazság azonban nem határozható meg, mivel az evolúció alá van vetve, ahogyan az egész világegyetem és még az istenek is az evolúciónak vannak kitéve.

Sokáig nem tudtam elképzelni semmit ezen utolsó kijelentés alatt, amíg nem találkoztam Rudolf Steiner kijelentésével, miszerint a Krisztus előtti szellemi lények soha nem tapasztalták meg, milyen az, amikor az embernek halálon kell átesnie, mint nekünk embereknek, és hogy ez A tapasztalat képezi annak az alapját, hogy Krisztus csak a saját halálon való járásán keresztül tanult megérteni minket, embereket és a halálfélelmünket. Az igazság tartalmának meghatározása önmagában már valótlanság (lásd ezen a weboldalon az „Antropozófia ideológia?” Című fejezetet).

Arisztotelész ennek következtében a "Metafizika" című könyvében eljut arra az eredményre, miszerint az ember egyáltalán nem képes teljesíteni a szeretet feltételeit, mert egyetlen személy sem, csak Isten képes mentesülni a lét korlátozásaitól annak érdekében, hogy valóban informális legyen, vagyis csak hogy az igazság iránti szeretetből és teljes szabadságból keresse.

Amire ezekkel a szavakkal szeretnék utalni, az Újszövetségi János evangéliuma. Ezt a szöveget nem lehet teljes egészében reprodukálni anélkül, hogy újra elfednénk azt, amit megpróbál kiejteni. Ezért csak töredékesen tudom reprodukálni. És ha azon a véleményen van, hogy amit reprodukálok, még mindig kevés, kérem, mondja el.

János evangéliumának prológjából idézek, a 18. és 19. versből:

"Soha senki nem nézte szemmel a világ isteni földjét.

Az egyetlen született Fiú, aki a világatya méhében volt, ő lett ennek a látomásnak a vezetője. "