A diéta hatása az SM lefolyására

Nincs speciális MS-diéta. Ez fordítva nem jelenti azt, hogy a sclerosis multiplexet nem lehet diétával befolyásolni. A táplálkozás és az SM közötti összefüggések az utóbbi években egyre inkább a tudomány középpontjába kerültek.

A mikrobióm befolyásolja az immunrendszert

A mikrobiom befolyásolja a különféle betegségeket, köztük az SM-t is. Vannak arra utaló jelek, hogy az SM-ben a bélflóra összetétele hatással van a betegség folyamatára.

Ezeket valószínűleg a bélbaktériumok immunrendszerre gyakorolt hatása közvetíti, ami elősegítheti a gyulladásos folyamatokat. Feltételezik például, hogy a túl kevés élelmi rost fogyasztása a bélflóra egyensúlyhiányához vezet, amelynek következtében a baktériumok ezután túl kevés rövid szénláncú zsírsavat és különösen túl kevés butirátot termelnek. Úgy tűnik, hogy a butirátok stimulálják a szabályozó T-sejteket. Ha hiányoznak a rövid láncú zsírsavak, ez a hipotézis szerint kiválthatja a sclerosis multiplex megnyilvánulását. Állatkísérletek, amelyek szerint a butirátok lelassítják a gyulladásos aktivitást és ellensúlyozzák az autoimmun betegségeket, ezt látszólag megerősítik.

Az asztali sót a sclerosis multiplexben is megvitatják

Az is lehetséges, hogy a túlzott sófogyasztás elősegítheti a sclerosis multiplex megnyilvánulását. Ezt jelzik az EAE egérmodellen végzett vizsgálatok (kísérleti autoimmun encephalomyelitis). Magas sótartalmú étrend esetén az állatoknál lényegesen súlyosabb betegség alakul ki, és magasabb a betegség aktivitása. Ugyanakkor az interleukin 17 (IL17) megnövekedett képződése detektálható, így feltételezhető, hogy a magas NaCl-expozíció elősegítheti az olyan gyulladásgátló mediátorok képződését, mint az IL17, és ezáltal elősegítheti a sclerosis multiplexet. 1

A laktobacillusok hiánya, mint a sclerosis multiplex oka?

A jelenlegi feltételezések szerint a sóhatás a bélflóra révén közvetíthető. Az egérmodellben a magas sótartalmú étrend jelentős változásokhoz vezetett a bél bakteriális állapotában. Különösen bizonyos laktobacillusok száma jelentősen csökkent.

A laktobacillusok indol-3-tejsavat (ILA) termelnek. Ez részt vesz az immunválaszok szabályozásában, és általában biztosítja a gyulladásgátló mediátorok kialakulását. 2 Laktobacillusok hiányában az indol-3-tejsav koncentrációja elkerülhetetlenül alacsonyabb, ami gyulladásos immunreakciókat indukálhat.

Ketogén étrend és módosított böjt MS-ben

Az úgynevezett IGEL-tanulmányból bizonyíték van arra, hogy a relapszáló-remitáló sclerosis multiplexet pozitívan befolyásolhatja a ketogén étrend és a módosított koplalás. Ennek a kísérleti vizsgálatnak az ellenőrzése a NAMS (Nutritional Approaches in Multiple Sclerosis) utóvizsgálat célja a Charité Universitätsmedizin NeuroCure Klinikai Kutatóközpontjában, a berlini Immanuel Kórházzal együttműködve. Megvizsgálják a különféle táplálkozási koncepciók hatásait az SM lefolyására és az olyan specifikus betegségparaméterekre, mint a relapszus gyakorisága, az új elváltozások kialakulása az agyban és a beteg életminősége. A következők hatása:

szakaszos böjt, úgynevezett intervallumos böjt, napi 14 órás étkezéstől való tartózkodással,
ketogén étrend, azaz magas zsír- és szénhidráttartalmú étrend,
gyulladáscsökkentő étrend, amelyben főleg növényi eredetű ételeket fogyasztanak a Német Táplálkozási Társaság (DGE) jelenlegi ajánlásainak megfelelően (www.dmsg.de, kategória: hírek/MS kutatás).

Apropó

Bár a sclerosis multiplex esetében nem ajánlott speciális étrend, néhány szabályt be kell tartani az embereknek. Elsősorban egy általában egészséges étrendről szól, amelyet az SM-es betegek számára is ajánlanak. Nyolc tipp az MS táplálkozásához az Amsel betegszervezet weboldalán (www.amsel.de, szakasz: Hírek/Orvostudomány/Terápia).

Összegzés

Az étrendi tényezők befolyásolhatják a sclerosis multiplex megnyilvánulását és lefolyását. Az étrend klinikai képre gyakorolt hatásaival kapcsolatban azonban még mindig sok a megválaszolatlan kérdés. A tudósok abban reménykednek, hogy a jelenlegi kutatási tevékenységek kiindulópontokat eredményezhetnek az SM és általánosabban az autoimmun betegségek új terápiás stratégiáinak kidolgozásában. Az első rendelkezésre álló eredmények szemléltetik a táplálkozási kutatás fontosságát a sclerosis multiplexben.