Drámai madárhanyatlás a Bodeni-tavon

A kutatók 30 éven belül negyedével kevesebb tenyészpárt számlálnak

A szomorú eredmény: a Bodeni-tavon egyre kevesebb a madár. A nyilvántartásból kiderül, hogy a régió mindössze 30 év alatt 120 000 szaporodópárt veszített el - ez körülbelül 25 százalék. A mezei és réti madarakat különösen érinti a populáció csökkenése. De még a "feketerigóhoz hasonló" közönséges madarak is észrevehetően eltűnnek. A kutatók attól tartanak, hogy a Boden-tó eredményei átvihetők más németországi régiókba is.

Különböző ökoszisztémáival és az Alpok lábainál elhelyezkedő régiójával a Bodeni-tó régió kiváló madárfeltételeket kínál számos madárfaj számára - legalábbis ez volt a helyzet egyszer. A közelmúltban azonban egyre kevesebb madár érzi magát otthonosan a környéken, amint azt egy jelenlegi leltár egyértelműen mutatja: a régió mindössze 30 év alatt 120 000 szaporodópárt veszített el.

Hans-Günther Bauer, a radolfzelli Max Planck Állatmagatartás Intézet által vezetett kutatók erre az aggasztó eredményre jutottak, miután 2010 és 2012 között a Bodeni-tó körüli 1100 négyzetkilométeres területen megszámlálták az összes madarat. Ezután összehasonlították az összegyűjtött információkat az 1980 és 1981 közötti időszakban ugyanúgy gyűjtött adatokkal.

"Megdöbbentő számok"

Az értékelésekből kiderült: Míg 1980-ban még körülbelül 465 000 szaporodó pár élt a Bodeni-tavon, 2012-ben csak 345 000 volt - ez 25 százalékos veszteség. A gyakran előforduló fajok, mint a feketerigó, a seregély és a házi veréb, ezért különösen élesen csökkentek. A verébállomány - egykor a leggyakoribb faj - például 50 százalékkal omlott össze. "Ezek valóban sokkoló számok" - mondja Bauer.

Első pillantásra úgy tűnik, hogy a népszámlálások egyensúlya meglehetősen kiegyensúlyozott: a Bodeni-tó környékén talált 158 madár közül 68 faj nőtt és 67 csökkent a populáció nagysága szempontjából. Mivel azonban hagyományosan éppen a leginkább számszerűen ábrázolt fajok képviseltetik leginkább magukat, a legnagyobb veszteségek, a tenyészpárok összlétszáma ennek ellenére csökkent, ahogy a tudósok kifejtik.

A mezőgazdasági tájak különösen érintettek

Feltűnő, hogy az egyes élőhelyeket mennyire eltérő módon befolyásolja a madarak hanyatlása. Az eredmények szerint a madárállomány csökken, főleg az emberek által intenzíven használt tájakon. Ez különösen a mezőgazdasági tájra vonatkozik: a réteken és mezőkön élő fajok 71 százaléka él, esetenként drasztikusan. A mezőgazdasági tájban egykor gyakori fogoly mára a Bodeni-tó környékén kihalt.

Bauer és munkatársai ezt az élőhely és az élelmiszer elvesztésének tulajdonítják. A modern betakarítási módszerek alig hagynak magot a gabonaevő fajoknak, és a rovarevők egyre kevesebb zsákmányt találnak a szántóföldeken és a szántóföldeken. Mint a kutatócsoport kiderítette, a repülő rovarokat fogyasztó madárfajok 75 százaléka jelentősen csökkent az elmúlt években. "Ez megerősíti azt, amit régóta sejtünk: az ember által előidézett rovarpusztulás hatalmas hatással van madarainkra" - magyarázza Bauer.

A városban is csökken a népesség száma

A felmérés tehát megerősíti a hosszú ideje nyilvánvaló tendenciát: Az év elején a kutatók arról számoltak be, hogy Európában az összes mezei madár fele eltűnt. De a madarak nemcsak a Bodeni-tó rétjeiről és mezejéről tűnnek el - a falvakban és a városokban is egyre kevésbé láthatók.

"Nyilvánvaló, hogy az állatok egyre kevésbé képesek sikeresen szaporodni a kanyonok, a díszfák és a tiszta konyhakertek közepén" - számol be Bauer. Még a „közönséges madarak”, például a feketerigók, a pelyvák és a vörösbegyek is nyilvánvalóan szenvednek a települési térség romló életkörülményeitől.

Nem látható javulás

Ezzel szemben a madarak még mindig viszonylag jól járnak az erdőben és a vízben. Igaz, hogy ezekben az élőhelyekben néhány madárfaj is csökken. De számos nyertes is van: például a némahattyú és a nagy foltos harkály. Ez utóbbi 84 százalékos növekedést ért el a vizsgálati időszak során.

Mindent összevetve azonban a Bodeni-tó helyzete aggodalomra ad okot - főleg, hogy a kutatók szerint kevés a javulás jele. „A Bodeni-tó körüli madarak életkörülményei az elmúlt hét évben tovább romlottak. Ennek eredményeként a készletek száma időközben valószínűleg még tovább csökkent ”- hangsúlyozza Bauer.

Más régiókban is?

Kollégái attól is tartanak, hogy a Boden-tó példaértékű Németország számos más régiója számára. Mivel jellegében az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változások jellemzőek a sűrűn lakott, intenzív mezőgazdasággal és erdőgazdálkodással rendelkező területekre. "Sok faj populációjának összeomlása, amint azt a Boden-tónál tapasztaltuk, más régiókban is nagy biztonsággal zajlik" - összegzi Bauer. (Madárvilág, 2019)