Élelmiszer-pazarlás: 313 kilogramm szemét másodpercenként

Az egész egy nagy kérdéssel kezdődött számomra: mi is valójában a „fenntartható” táplálkozás? Erre azonban nem lehet megválaszolni anélkül, hogy további kérdéseket kellene feltenni, amint sajnos felfedeztem. Mennyi étel kerül valójában a szemétbe Németországban? És egyáltalán miért?

WWF-tanulmány: A nagy dobás

2012-ben kiadtuk a „Tones for the Tone” című tanulmányt. Ebben megvizsgáltuk, mi az élelmiszer-pazarlás. Időközben ez lett a fő témám - szakmailag a WWF, de személy szerint is. Mert már az első eredmények megmutatták, hogy a jövőben már nem engedhetjük meg magunknak ezt az abszurd pazarlást. Új, „A nagy kidobás” című tanulmányunkkal ismét megközelítjük ezt a témát, és megmutatjuk, ki terepről tányérra milyen mértékben járul hozzá az élelmiszer-pazarláshoz és mindenekelőtt mennyire magas az elkerülés.

A FAO (ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) szerint jelenleg elképzelhetetlen 1,3 milliárd tonna ehető ételt dobnak feleslegesen. Németország sem kivétel a hulladék tekintetében. Évente több mint 18 millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe. Ez Németország jelenlegi élelmiszer-fogyasztásának csaknem egyharmadának felel meg (54,5 millió tonna). És: Már ma közel 10 milliót el lehetett kerülni.

A viselkedésünk ökológiai őrület

Ezek a számok rémisztőek. Megmutatják, mennyire felelőtlen az étel kezelésünk. 10 millió tonna - másodpercenként 313 kilogramm. Ez nemcsak erkölcsileg elítélendő, hanem ökológiai őrület is - hatalmas mértékű erőforrás-pazarlás. Különösen, ha az állati ételeket egyszerűen kidobják.

Ennek magyarázatához fontos tudni, hogyan készül az étel. 10 millió tonna előállításához hozzávetőlegesen 2,6 millió hektár termőterületre van szükség. Ez egy Mecklenburg-Nyugat-Pomeránia és Saar-vidék nagyságú területnek felel meg. De ez még nem minden: 22 millió tonna üvegházhatású gázt fújnak a légkörbe 10 millió tonna élelmiszerért (műtrágyázás, szállítás, tárolás stb.). Ez megfelel a 180 milliárd kilométeres autóút klímaváltozásának. Minden ételért, ami valamikor a kukába kerül.

2020-ig 50% -kal csökkentse az élelmiszer-pazarlást

Elég nehéz megváltoztatni a viselkedését. Még nehezebb olyan társadalmi szintű vitát kezdeményezni, amelyben mindenkit - a gazdától a feldolgozón át az étterem tulajdonosáig - felelősségre vonnak. De pontosan ez a célunk. Mert egy biztos: Senki sem akar élelmiszer-pazarlást, és mind az EU, mind a német szövetségi kormány azt a célt tűzte ki maguk elé, hogy 2020-ig felezzék ezt a hulladékot.

Csak: eddig nem történt semmi

Nincs nemzeti stratégia, nincs cselekvési terv, amely felvázolná, hogyan lehet ezt a célt elérni, és ami a legfontosabb, hogyan kell mérni és ellenőrizni. Az adatbázis arról, hogy mekkora élelmiszer-pazarlás keletkezik ott, ahol az értéklánc mentén továbbra sem elegendő. Az élelmiszeriparra vonatkozó becslések 210 000 tonnától 4580 000 tonnáig terjednek évente. Azon töpreng, hogy melyik értéknél kell elérni a felét.

A WWF felszólítja a szövetségi kormányt, hogy 2015-ben kezdje meg a nemzeti cselekvési terv kidolgozását, amely az értéklánc minden szereplőjét felelőssé teszi. A cselekvési terv eredményeinek kell megalapozniuk az élelmiszer-pazarlás elleni nemzeti stratégia kidolgozását, amelynek konkrét célokat és feladatokat kell tartalmaznia: az adatok hiányosságait a lehető leghamarabb ki kell tölteni; Iparág-specifikus cselekvési iránymutatásokat (jó szakmai gyakorlat) dolgoznak ki és vitát kezdeményeznek a társadalomban.