A memória elfogy

A memória elfogy vagy. Memória problémák és feledékenység általában a memória rendellenességei új vagy régi információk reprodukálásához. Egészséges embereknél az információk tárolása és megjegyzése interferencia nélkül lehetséges.

Tartalomjegyzék

Mi a memóriazavar?

segítség

A memóriazavar az orvosi terminológiában mnesztikus rendellenességként vagy dysmnesia néven ismert.

Három formát különböztetnek meg: a szelektív, a kvantitatív és a kvalitatív memóriazavart. Szelektív memóriazavar esetén a beteg már nem emlékszik verbális vagy térbeli információkra.

A kvantitatív zavarok olyan állapotot írnak le, amelyben a beteg vagy a szokásosnál sokkal többet emlékszik (hipermnézia), vagy semmit, vagy nagyon keveset (amnézia).

A memóriazavarok utolsó csoportja a déjà vu vagy jamais vu tapasztalatok, amelyeket hamisításnak tekintenek.

okoz

Alapvető különbséget tesz a kvalitatív és a kvantitatív memóriazavar között. A szelektív memóriazavarok elsősorban temporális lebeny epilepsziában fordulnak elő. Ilyen rendellenességek Alzheimer-kórban is előfordulnak. A beteg emlékezhet olyan dolgokra, amelyek évtizedekkel ezelőtt történtek, de nem aktuális eseményekre, új arcokra vagy helyiségekre.

A szelektív cselekvési szféra okai gyakran visszafordíthatatlan betegségek, amelyek halálos kimenetelűek lehetnek, vagy végzetesnek kell lenniük. A mennyiségi zavarok fel vannak osztva, és ennek megfelelően mindegyiknek különböző okai vannak. Például a hypermnesia olyan memóriazavar, amely természetesen előfordulhat. Láthatja, hogy ment a tanúktól a kihallgatás során: gyakran többet emlékeznek a második vagy a harmadik kihallgatásra, mint az első kihallgatásra. Ezt a memóriazavart használják a hipnózisban is.

Az amnézia viszont gyakran traumás agysérülés után következik be - újra elmúlhat, de különösen súlyos esetekben maradandó. Az amnézia más betegségekből is származhat, például migrénből, agyhártyagyulladásból vagy demenciából.

A kvalitatív memóriazavaroknak ártalmatlan okai vannak. A hamis emlékeket például stresszes helyzetekben lehet megmenteni, ami déjà vu élményhez vezethet. Az ilyen memóriazavarok másik jól ismert formája a kriptomnézia, amelyben a szerző tévesen, de jóhiszeműen azt gondolja, hogy egy ötlet tőle származik - öntudatlanul más forrásból vette át.

A gyógyszerét itt találja

Minőségi memóriazavarok

Mennyiségi memóriazavar

Itt megértjük az általános memóriavesztést. Ez történhet fokozatos memóriavesztés vagy akár amnézia formájában. A demenciában a memória fokozatos elvesztése jellemző. Különösen a rövid távú memóriát érinti, míg a hosszú távú memóriát ritkábban. Például az érintettek alig emlékeznek arra, amit előző nap tapasztaltak, de pontosan leírják, mi történt 40 évvel ezelőtt.

Az amnézia olyan memóriahiány, amely csak korlátozott ideig jelentkezik. Az amnézia gyakran fordul elő fej- és agysérülések, például agyrázkódás vagy más tudatzavar után. Legtöbbször a páciensnek nincs emléke arra, ami baleset előtt történt.

Ezzel a tünettel járó betegségek

Bonyodalmak

A szövődmény leírásakor a teljes rendellenességet be kell vonni. Az orvostudomány szövődménye a rendellenesség későbbi tünete vagy egy gyógyszerkészítmény nemkívánatos mellékhatása, ha ezt az egészségi rendellenességet alkalmazzák.

Ezért komplikációk jelentkezhetnek kezelés hiányában vagy kezeléssel. A memóriahiányok a természetes kor lehetséges szövődményei, amelyek valódi demenciához vezethetnek. Hasonlóképpen az áramszünetek további szövődményeket okozhatnak. A memóriahiányokat az agyban lévő lerakódások okozzák, amelyeket gyakran artériás összehúzódások váltanak ki. A szövődmények különösen a legyengült embereknél jelentkeznek. Súlyos esetekben az artériák szűkülete életveszélyes lehet. A memória elévülése ennek hírnöke lehet. A veszélyes szövődmények megelőzése érdekében klinikai vizsgálatot kell végezni a gyanús tünetek megjelenése után.

Szükség esetén a beteget fekvőbetegként kell kezelni, hogy kiküszöböljék a későbbi szövődményeket, például a kóros memória elvesztését. Itt tervet lehet készíteni a következő ambuláns terápiára a memóriahiányok és az alapul szolgáló egészségügyi rendellenességek ellen. A memória elvesztése viszont csak egy komplikáció, amely a demenciában fordul elő. Az egészséges életmód, a zsíros ételek és a nikotin kerülése, valamint a rendszeres állapotfelmérés elkerülheti a memória elvesztését. Időnként alacsony cukortartalmú étrend ajánlott. Egyes gyógyszerkészítmények stresszt jelentenek az agy számára, ezért itt nem használhatók.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A memóriahiányok nem értékelhetők kórosnak. A feledékenység nem jelenti automatikusan a közvetlen demenciát vagy az Alzheimer-kórt. Időskorban is a memóriahiány nem feltétlenül riasztási jel. Az érintetteknek először meg kell fontolniuk a lehetséges magyarázó összefüggéseket saját vagy más emberek memóriahiányai esetén. A memória elvesztése gyakran fordul elő stresszes helyzetekben, mintha az agy egyszerre túl sok részlet ellen védekezne. A térbeli tájékozódás gyenge érzéke és az arcok gyenge memóriája szintén veleszületett, és alkalmanként memóriahiányként működhet.

Memóriavesztés vagy Alzheimer-kór gyanúja esetén azonban memóriavesztés esetén orvoshoz kell fordulni. Ez az eset akkor áll fenn, amikor egy személy erős feledékenység miatt alig vagy már nem tudja megszervezni mindennapjait, sőt veszélybe sodorhatja önmagát és másokat. Problémái vannak az öltözködéssel és a vetkőzéssel, az ételkészítéssel és az olyan tárgyak állandó áthelyezésével, amelyek utána gyakran szokatlan helyeken találhatók.

A fejsérülés, a migrén, az ájulás vagy a sokkos állapot után elfogyott memória szintén ok arra, hogy sürgősen orvoshoz kell fordulni. Bizonyos gyógyszerek szedése memóriavesztést is okozhat. Hacsak nincsenek stresszes helyzetek vagy rövid távú memóriahiányok, amint azt mindenki tudja, memóriahiány esetén orvoshoz kell fordulni, még ha csak elővigyázatosságból is.

Kezelés és terápia

A memóriazavarokat elsősorban megelőzően kezelik. A későbbi kezelés általában nehéz, mert egyes memóriazavarokat és a kapcsolódó agyi tevékenységeket még nem vizsgálták megfelelően.

Ismert betegségek, például epilepszia esetén gyógyszereket írnak fel a rohamok megelőzésére. Ily módon már nem fordulnak elő memóriazavarok. Az olyan gyógyíthatatlan betegségek esetében, mint az Alzheimer-kór, legalább megelőző gyógyszereket írnak fel az állapot enyhítésére és a betegség előrehaladásának késleltetésére.

Egyéb memóriazavarok, például amnézia esetén az egyetlen, ami segít, gyakran az, hogy megvárjuk a memória visszatérését. Időközben általában kezelik az állapotot kiváltó egyéb tüneteket és tüneteket.

Kilátás és előrejelzés

Általános szabály, hogy a memória elvesztése csak egy másik betegség kísérő tünete. Ha hirtelen történnek, orvoshoz kell fordulni, mivel ez egy másik súlyos probléma lehet. A betegség további lefolyása nagymértékben függ a memóriahiányok súlyosságától és eredetétől. Ha csak apró hiányosságok és memóriazavarok vannak, akkor nagyon valószínű, hogy ezek csak ideiglenesen jelennek meg, és rövid idő után újra eltűnnek.

A memóriahiány gyakran idős korban fordul elő, és teljesen normális. Időskorban gyakran demenciává válnak. Sajnos ez a betegség nem kezelhető közvetlenül. Az érintett személy akkor más emberek gondozásától és segítségétől függ. A memóriahiányok az artéria összehúzódásának előhívói is lehetnek, ezért ezeket alaposabban meg kell vizsgálni, különösen gyenge embereknél.

A memóriahiányok korlátozhatók egészséges táplálkozással és a nikotin elkerülésével. Ezek azonban nem visszafordíthatók. Kezelés nélkül ezért megtörténhet, hogy az ember a memóriahiány miatt már nem képes önmagában megbirkózni a mindennapokkal.

Ha a memória kimerül baleset vagy fejsérülés után, sürgősen orvoshoz kell fordulni. Ez epilepsziás rohamokhoz vezethet, ha ezeket a rendellenességeket nem kezelik időben.

A gyógyszerét itt találja

megelőzés

A betegségek okozta memóriazavarokat csak az előírt gyógyszerek szigorú betartásával lehet megakadályozni. Könnyebb megvédeni magát a természetesen előforduló memóriazavaroktól.

Mindenkinek ki kell dolgoznia a saját, egyéni stratégiáját, hogy jobban megjegyezze a dolgokat. Ez segíthet a tipikus, életkorral kapcsolatos memóriazavarok ellen. Fontos, hogy tisztában legyünk a forrásokkal, különösen a tudományos munkával.

Hasznosak például a listák, az elmetérképek vagy más technikák, amelyek segítenek pontosabban megjegyezni a tényeket, és szükség esetén később újra megkeresni őket.

Ezt megteheti maga is

A memóriavesztések kezelésének sikere nagymértékben függ az érintett személy fizikai és mentális állapotától. Általános szabály, hogy a memóriahiány főként idős korban fordul elő, és nem lehet teljesen elkerülni. A memóriahiányok különböző mértékben érintik a különböző embereket. Vannak azonban olyan memóriazavarokat okozó betegségek is, mint például az Alzheimer-kór. Sajnos ezeket a betegségeket nem lehet kezelni. A betegnek memóriahiányokkal kell élnie, és gyakran külső segítségtől függ.

Ha a memóriahiány a fiatalabb években fordul elő, akkor az oktatási játékok és az agy játékok javíthatják a memóriaveszteségeket. A célzott képzés gyakran vezet sikerhez. A gyógyszereket általában nem használják a memóriavesztések kezelésére. A memóriahiányok megelőzése érdekében az embereknek kifejezetten edzeniük kell memóriájukat. Ez könyvekkel és különféle számítógépes játékokkal lehetséges. Idősebbek is élhetnek ezekkel a lehetőségekkel.

Ha a memória elvesztése baleset vagy fejütés után következik be, orvost kell hívni. Ez trauma lehet, amely kiváltja a memória elvesztését. Ezeket a tüneteket csak korlátozott mértékben lehet kezelni, és a kezelés sikere nagymértékben függ a beteg állapotától.