Nyugdíjreform: karrierjétől függően lesz-e nyertes vagy vesztes ?

Ha a nyugdíjreform a megszakadt karrier javát szolgálja, akkor az emelkedő karrierrel rendelkező munkavállalókat megbüntethetik. Ez egy megfigyelés, amely a január 24-én, pénteken közzétett törvényjavaslat hatástanulmányából derül ki.

Jobb lesz a nyugdíjazása az egyetemes rendszerrel? Ezt a kérdést mindenki felteszi magának, amikor a nyugdíjreform témáját tárgyalja. Beszédében az egyetemes rendszer jellemzésére a kormány igazságosabb, igazságosabb rendszerről beszél. De kinek? Ez igaz ? A hatástanulmány, amelyet most, január 24-én, pénteken tettek közzé, néhány választ ad. De a feltételezések, amelyek továbbra is nagyon általánosak, még nem teszik lehetővé a pontos leltár elkészítését. „Ezek a profilok azonban elméleti jellegűek, és nem tükrözik a valós karrierutak összetettségét. Az egyszerűsített és ezért érthetőbb elméleti pályán alapuló céljuk a reform hatásainak pedagógiai módon történő bemutatása ”- áll a hatástanulmány a bevezetőben is.

nyugdíjreform

A dokumentum azt mutatja, hogy a kormány már több hónapja azt állítja, hogy a sérült karrier vagy a leghátrányosabb helyzetű háztartások profitálnak a reformból. De mivel nem plusz pénz elköltéséről van szó, a kérdés kinek a költségén történik. És éppen a legmagasabb jövedelmek nem lesznek a nagy vesztesek, éppen ellenkezőleg. Akik azt kockáztatják, hogy a legtöbb büntetést kapják a késői nyugdíjazással, azok az alkalmazottak, akiknek meglehetősen szokásos felmenő karrierjük volt.

Ehhez a megfigyeléshez a kormány különféle eseteket mutat be, mindig azoknak az embereknek, akiknek nincs gyermeke: egy nem vezető, felemelkedő karrierrel rendelkező alkalmazott, egy másik a karrierje során az átlagfizetéssel, a minimálbérrel rendelkező, teljes időre szóló alkalmazott, az egyik törött pályafutással, vagyis hosszú inaktivitással rendelkezik, végül egy alkalmazott, aki nagyon felfelé karrieredett, és amelynek jövedelme évente megközelíti a bruttó 120 000 eurót. Mindegyik vizsgált eset esetében a kiindulási hipotézis ugyanaz: 22 évesen kezd dolgozni, és egyensúlyi kora 65 év. Ne feledje, hogy ezekre a tipikus esetekre a kormány nem veszi figyelembe azt, amit a törvény mond, egyensúlyi korral, amely az Ön generációjától függően növekedne. Ez azt jelenti, hogy ha korábban távozik, nyugdíját minden hiányzó évre 5% -kal csökkentik. Ha úgy dönt, hogy hosszabb ideig dolgozik, akkor 5% -os emelésre jogosult. A bemutatott tipikus esetek azok a biztosítottak, akik 1975-ben (az első generáció az egyetemes rendszerben felszámolják a nyugdíjukat), 1980-ban, 1990-ben vagy 2003-ban (pályafutásuk során szinte hozzájárultak az egyetemes rendszerhez) születtek.

Vajon a rendszer valóban elősegíti-e az alacsony jövedelmet? ?

A hatástanulmány szerint a minimálbért kapó munkavállalók profitálni fognak a reformból. De ahhoz, hogy ez valóban így legyen, el kell érniük a minimálnyugdíj életkorát (65). Ez utóbbi nagyvonalúbb, mint a jelenlegi rendszerben. Ebben a korban, ha 1980-ban született, 1411 euró nyugdíjra számíthat (szemben a mai 1175 euróval). Egy ilyen profilú, 1990-ben született alkalmazott számára az univerzális rendszer még 64 éves kortól is érdekessé válik. Így reform nélkül a várható nyugdíj ebben a korban 1191 eurót tesz ki, szemben az egyetemes rendszer 1201 eurójával. A 2003-ban született generáció számára a váltás 62 éves kortól származik, 1192 eurós nyugdíjjal szemben, a jelenlegi rendszerben 1 163 euróval.

Jobban védik-e a sérült karriert? ?

Egy másik elem, amelyet a reform védelmezői gyakran integetnek, a jövőbeni rendszer jobban függ majd a sérült karriertől. De még egyszer, minden a születési évtől függ. A hatástanulmány példaként említi, hogy egy alkalmazott 42 éves korában elveszítette munkáját. Két évig kap segítséget a munkába való visszatéréshez (ARE), majd két évre a speciális szolidaritási támogatáshoz (ASS). Akkor nyugdíjazása előtt nem talál semmilyen tevékenységet. Ebben a konkrét esetben a hatástanulmány azt állítja, hogy "az egyetemes rendszer számára kedvező, függetlenül a felszámolási korától". Így az 1975-ös kohorsz esetében, ha 62 évesen távozik, nyugdíja havi 81 euróval magasabb lesz. Ez az érték 27 euróra csökken egy 1980-ban született aktív ember esetében, 57 euróra, ha 1990-ben született, majd 171 euróra csökken a 2003-as születésű generációra, és amelyből majdnem az egész életpályát a az egyetemes étrend szabályai.

Az úgynevezett felmenő karrier, a nagy vesztesek ?

Ez a szakmai életben elég klasszikus minta. Elég alacsony fizetéssel kezd, majd karrierje során rendszeresen növekszik. A hatástanulmányban bemutatott esetben ez egy nem ügyvezető magánszemély alkalmazott, aki átlagosan évi 30 000 euró átlagbért kap. Ebben az esetben, ha 1975-ben vagy 1980-ban született, akkor 66 évet kell várnia, hogy a jövőbeni rendszerben magasabb nyugdíjat kapjon a jelenlegi rendszerhez képest. Ha 1990-ben született, az egyetemes rezsim javára váltás 64 éves korban lesz (ma 2278 euró, szemben a leendő rezsim 2283 eurójával). Ez elsősorban a pontérték jobb átértékelésével magyarázható, amely már nem az infláción, hanem a béreken alapul. Ugyanez vonatkozik az egész munkavállaló átlagfizetéssel fizetett munkavállalóra is. A pont jobb átértékelése főként a 2003-ban született nemzedéknek kedvez. Ez utóbbi a hatástanulmány szerint 62 éves kortól magasabb nyugdíjban részesülhet az egyetemes rendszerben, mint amit reform nélkül kapott volna (2,517 euró 2 456 euró).

Nagyon felemelkedő karriereket büntetnek ?

Ellentétben azzal a munkavállalóval, aki meglehetősen rendszeres karriert végzett, az erős növekedést tapasztalt személy, aki évente bruttó 120 000 euró körüli javadalmazással zárul, teljes mértékben profitál a reformból. Tehát, ha 1975-ben született, akkor 3667 eurós nyugdíjra számíthat az egyetemes rendszer 3721 eurójával szemben. Számára a reform érdeke még fontosabb, ha túlhalad az egyensúlyi koron. Tehát ma, ha 66 évesen távozik, nyugdíja a jelenlegi rendszerben 4860 euró lenne, szemben az egyetemes rendszer 5383 eurójával. A 2003-as generáció esetében a különbség még markánsabb. Ha úgy dönt, hogy 62 évesen távozik, és még csökkentéssel is (15% -kal, mert három év hiányzik a 65. éves nyereség-megtakarítási kor eléréséhez), akkor a nyugdíja csaknem 1000 euróval magasabb lenne. Ma ez 4756 euró lenne, szemben a leendő rendszer 5742 eurójával. "A járulékok egy és három felső határ közötti növekedése több jogot nyit meg a jövőbeni rendszerben" - jegyzi meg a hatástanulmány.