Segítség a rák ellen

Pest a rizsföldön

30 éves rejtvényt oldottak meg: A jenai Leibniz Természetes Termékkutatási és Fertőzésbiológiai Intézet - a jenai Hans Knöll Intézet (HKI) és a Tübingeni Egyetem tudósainak sikerült megfejteniük a rizoxin hatóanyag előállításának fontos lépését. A robbanékonyság a hatásmódjában rejlik: a Rhizoxin megakadályozza a rákos sejtek szétválását.

A Jena kutatói most közzétehették eredményeiket a nemzetközileg elismert Nature folyóiratban.

Már jóval azelőtt, hogy a burgonya meghódította volna az európai tányérokat és gyomrokat, Délkelet-Ázsiában rizst termesztettek - ma világszerte ez az alapvető élelmiszer. Pusztító, amikor a növénybetegségek elpusztítják a betakarítást. A kártevők közé tartozik a rizspalánta rothadása is, amelyet a penész Rhizopus microsporus vált ki. A gomba megtámadja a palántákat, és természetes rizikoxint képez. Ez a sejtméreg megakadályozza a gyökerek növekedését és a növény pusztulását.

Japán tudósok már a 1980-as évek közepén tesztelték a rizoxint emberi sejttenyészeteken. A meglepő eredmény: hatékony a rák ellen. Sajnos a hatóanyag gyógyszerként kudarcot vallott: gyengén oldódik az emberi testben, és instabil is. A rhizoxin anyag rákmegelőző tulajdonságai továbbra is nagyon ígéretesek. Így Christian Hertweck és a Leibniz Természetes Termékkutatási és Fertőzésbiológiai Intézet - Hans Knöll Intézet kutató kollégái a tübingeni Eberhard Karls Egyetem tudósaival együtt a molekula képződésének tisztázására vállalkoztak. Ennek során egy teljesen új reakciómechanizmust fedeztek fel.

A rizoxin a poliketidek nagy csoportjába tartozik, amelyek mindegyike hasonló mintázat szerint képződik. A rizoxin konkrét eseteiben a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy egy adott láncág hogyan kerül be a molekulába. Pontosan ez az elágazás felelős a molekula ráksejtekkel szembeni hatásáért. A kutatók megállapították, hogy egy eddig ismeretlen enzimmodul felelős ezért a reakció lépésért. Először a tübingeni tudósok vállalkoztak arra, hogy tisztázzák az elágazó reakciót katalizáló enzim atomszerkezetét. Megállapításukat továbbadták Jena kollégáiknak. Meg tudták érteni az elágazási lépést a reakcióedényben, és így megerősítették a feltételezést. A kutatók feltételezik, hogy a lánc elágazásának újonnan felfedezett elve gyakrabban fordul elő a természetben - esély ismeretlen természetes anyagok felfedezésére. Ezenkívül egy teljesen új eszköz van a kezedben: új, orvosilag érdekes hatóanyagok hozhatók létre, és a meglévők célzottan megváltoztathatók.

Az eredmények nagyon fontosak a szakmai világ számára. Ezért nem csak a Nature folyóiratban teszik közzé, hanem az újonnan talált enzimet rögzítik a PDB fehérje adatbázisban is, amelyhez világszerte minden tudós hozzáférhet.

Információk a HKI-ról

A Leibniz Természetes Termékkutatási és Fertőzésbiológiai Intézetet - Hans Knöll Intézetet - 1992-ben alapították, és 2003 óta tagja a Leibniz Egyesületnek. A HKI tudósai az emberi patogén gombák fertőzésbiológiájával foglalkoznak. Tanulmányozzák a betegség kiváltásának molekuláris mechanizmusait és az emberi immunrendszerrel való kölcsönhatást. A mikroorganizmusokból származó új természetes anyagokat megvizsgálják biológiai aktivitásuk szempontjából, és célzottan módosítják az esetleges hatóanyagként történő felhasználás céljából.

A HKI öt tudományos tanszékkel rendelkezik, amelyek vezetőit a Jena Friedrich Schiller Egyetem (FSU) professzorává is kinevezik. Ezenkívül számos junior kutatócsoport és keresztmetszeti intézmény működik, amelyek integratív funkcióval rendelkeznek az intézet számára, beleértve az alkalmazás-orientált biotechnológiai központot, amely az ipar interfésze. Az FSU-val együtt a HKI működteti a Jena Microbial Resource Collection-t, amely egy átfogó mikroorganizmus- és természetes anyaggyűjtemény. Jelenleg több mint 350 ember dolgozik a HKI-ban, köztük 120 doktorandusz.
A HKI kezdeményezője és központi partnere olyan nagyszabású együttműködési projekteknek, mint az Excellence Graduate School Jena School for Microbial Communication, a Collaborative Research Center/Transregio FungiNet, a Center for Innovation Competence Septomics and InfectControl 2020 - New Anti-Infection Strategies, a projekt a BMBF Twenty20 programjában - Partnerség az innovációért.

Információk a Leibniz Egyesületről

A Leibniz Egyesület 86 független kutatóintézetet köt össze. Fókuszuk a természettudományoktól, a mérnöki tudományoktól és a környezettudományoktól a közgazdaságtanon, a tér- és társadalomtudományokon át a bölcsészettudományig terjed. A Leibniz intézetek társadalmilag, gazdaságilag és ökológiailag releváns kérdésekkel foglalkoznak. Ön tudásalapú és alkalmazásorientált alapkutatást végez. Fenntartják a tudományos infrastruktúrát és kutatáson alapuló szolgáltatásokat kínálnak.

A Leibniz Egyesület a tudás átadására összpontosít a politika, a tudomány, az üzleti élet és a nyilvánosság irányában. A Leibniz Intézetek intenzív együttműködést folytatnak az egyetemekkel - például ScienceCampi formájában -, az iparral és más partnerekkel itthon és külföldön. Összehasonlító, átlátható és független értékelési folyamatnak vetik alá őket. Országos jelentőségük miatt a szövetségi és az állami kormányok együttesen támogatják a Leibniz Egyesület intézeteit.

A Leibniz Intézetek körülbelül 17 000 embernek adnak munkát, köztük 7900 tudós. Az intézetek teljes költségvetése 1,5 milliárd euró.

Kapcsolattartó
Dr. Michael Ramm
Tudományos szervezet
Leibniz Természetes Termékkutatási és Fertőzésbiológiai Intézet V.
- Hans Knöll Intézet -
Adolf-Reichwein-Strasse 23
07745 Jena