Vérszegénység (vérszegénység, hematológia)

Számos rák súlyosan rontja a vér minőségét vagy a vérképződést - ennek következtében különféle formákban kialakuló vérszegénység alakulhat ki. Vérszegénységről beszélünk, ha vörösvörös pigment, hemoglobin és/vagy vörösvértestek, vörösvértestek hiánya van, és az ebből eredő vérsejthiány, hematokrit. A vérszegénység miatt a szervek túl kevés oxigént kapnak. A tünetek közé tartozik a fáradtság, sápadtság, szédülés vagy fejfájás. A vérszegénység okai változatosak, de gyorsan tisztázni kell őket.

hematológia

A vérszegénység messze leggyakoribb oka a vas hiánya, amely a vörösvértestek előállításához szükséges. A vashiányt nemcsak a helytelen táplálkozás okozza, hanem nagyon gyakran a krónikus vérzés. A vérzés nagy része a gyomor-bél traktusban jelentkezik, és első ránézésre nem észlelhető az érintett személy számára. A krónikus vérzés diagnosztizálásához a gyomor és a vastagbél endoszkópos vizsgálata szükséges. Ritka esetekben úgynevezett videokapszula endoszkópiára van szükség a vékonybélből történő vérzés kimutatására. A vashiányos vérszegénység elleni legfontosabb intézkedés a vérzés lehetséges forrásainak kijavítása. A vashiány elleni gyógyszeres kezelés tabletta vagy néha infúzió formájában történik.

A B12-vitamin vagy a folsav hiánya vérszegénységet is okoz. A krónikus gyulladásos reakció vagy a daganatos betegség következtében kialakuló vérszegénység szintén nagyon gyakori. A vérszegénység ezen formájával általában elegendő mennyiségű vas van a szervezetben, de nem alkalmazható vörösvértestek előállítására. Ez a vas felhalmozódásához vezet a szervezetben. Az orvos feladata a gyulladásos reakció okának azonosítása és célzott kezelés megkezdése.

A súlyos csontvelő-diszfunkció összefüggésében vérszegénységek is vannak. Ezeket leginkább a rosszindulatú betegségek, például a leukémia vagy a lymphoma terjedése okozza a csontvelőben. A vörösvértestek, de más sejtek, például a fehérvérsejtek és a vérlemezkék képződése is zavart okoz.

Krónikus vesebetegség is oka lehet. A teljes vérkép megmutatja a hiány mértékét és azt, hogy melyik vérpigment nem elegendő. Ha az ok nem tulajdonítható a tápanyagok hiányának vagy a vesebetegségnek, akkor a csontvelőt el kell szúrni az őssejtek betegségének vizsgálatához.

A vérszegénység diagnosztizálását és kezelését gyakran szorosan együttműködve gasztroenterológusokkal és hematológusokkal végzik. Mivel a vérszegénység okai sokfélék, a genetikai vérszegénység diagnosztizálásának mindig bizonyított szakértők kezében kell lennie.